A Sant, Egidio Közösség által szervezett szertartáson, amelyet a kislétai gyilkosság első és a roma holokauszt (pharrajimos) hatvanhatodik évfordulója alkalmából tartottak, az államtitkár a romákra utalva közölte: itt élnek ők, "néha sötétben", akiknek szüksége van ránk.

Szeresd felebarátodat

Balog Zoltán - aki református lelkészként szolgálatát az egyházi előírásoknak megfelelően felfüggesztette politikai szerepvállalása idejére - a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc főplébánia-templomban úgy fogalmazott: "Ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs megsemmisítő félelem a másiktól, és akkor nincs szükségünk a gyűlöletre". Akkor nem kell félteni a saját jövőnket, identitásunkat a másiktól.

Véleménye szerint akkor lesz a gyilkos kézből áldó kéz, ha arra a kérdésre, hogy "Ki vagy te ember?", választ tudunk adni. Az emberek teremtmények, akik bűnösök, de megváltásra hívta meg őket Isten. Az embereknek érvényre kell juttatniuk egymással szemben a "Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!" alapelvét - hangsúlyozta.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja szentbeszédében kiemelte: szeretni azt jelenti, hogy "meglátni a másik arcát", és a másik ember baját is.

Hátborzongatónak nevezte egy korabeli folyóirat 1942-es cikkét, amelyben az állt: "Úgy látszik, alkalom lenne rá, hogy fölös számú cigányainktól megszabaduljunk". Kitért arra: "a gyűlölet úgy kezdődik, hogy eltűnik a másik ember arca", de "voltak, akik emberek maradtak embertelen körülmények között is". Példaként hozta fel erre egy napszámos esetét, aki 1944-ben tiltakozott a romák elhurcolása miatt, ezért őt is elvitték és meggyilkolták Dachauban. Mások enni vittek a romáknak a holokauszt idején - tette hozzá.

Összefonódik a magyarok és a romák történelme
Mint mondta, a Sant, Egidio Közösség üzenete, hogy a szegény emberek és az üldözöttek nem jelenthetnek problémát a társadalom számára, mert "meg kell látni a másik emberben annak méltóságát is".

Felidézte azt is, hogy sokszor békességben éltek a magyarok a cigányokkal, például Mátyás király (1458-1490) a nagyszebeni romáknak adómenteséget adott. A magyarok és a romák történelme szorosan összefonódik - mutatott rá.

Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a szertartáson azt mondta: "megrendülve állunk itt most", mert jó lenne, ha azok, "akikre emlékezünk, itt élnének közöttünk, itt dicsérnék velünk együtt az Istent". Azok is a magyar társadalmat építették, akiket a roma holokauszt alatt meggyilkoltak - mutatott rá.

Az ember ne oltson ki életet!

A XXI. század idején "sem tudja megvalósítani az ember, hogy ne oltson ki életet", gátlástalanul cselekszik, ha úgy véli, valaki az útjában van - mondta.
Utalt arra is, hogy "Isten sokszínűnek teremtette az embert", és mindegyik nemzetnek van saját értéke, amit a többieknek becsülnie kell. Jézus szavát idézve kifejezésre juttatta: "mindig azt kell tenni másokkal, amit mi szeretnénk, hogy cselekedjenek velünk". Az ellenünk vétkezőknek meg kell bocsátani, és fel kell emelni azokat, akik elesettek. Talán így kevesebb lesz a háború - vélekedett.

Saját kislétai házában tavaly augusztus 2-ról 3-ra virradóra álmában lőttek agyon egy roma asszonyt, és súlyosan megsebesítették 13 éves lányát. A bűncselekmény a hat roma életet kioltó és tucatnyi sérültet követelő gyilkosságsorozat utolsó epizódja volt. A tragédiasorozat eseteit egyenként sorolták fel az imaórán.

A roma holokauszt emléknapját világszerte augusztus 2-án tartják arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka 24 ezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban.

A római székhelyű Sant, Egidio Közösséget 1968-ban alapították Andrea Riccardi olasz gimnazista kezdeményezésére. A mintegy 70 ezer tagot számláló nemzetközi vallási szervezet tagjai többek között hajléktalanokat karolnak fel, szociális otthonokba járnak idős emberekhez, és világszerte részt vesznek különböző programokon, jelenleg például az AIDS elleni küzdelemben.