change language
te itt vagy: home - news newsletterlink

Support the Community

  
Február 6 2018

Sant'Egidio, ötven éve a béke és a szegények szolgálatában

Interjú Marco Impagliazzóval

 
nyomtatható verzió

 50 évvel ezelőtt, 1968. február 7-én Rómában néhány gimnazista, az akkor 18 éves Andrea Riccardi vezetésével, hívta életre a világiaknak ezt a mozgalmát, mely az evangélium követését tűzte ki célul a zsinati megújulás szellemében. Később a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség nevet vették fel.

 
Akkoriban ezek a fiatalok együtt imádkoztak és segítették a kirekesztetteket, a szegényeket, azokat, akiket ma Ferenc pápa úgy nevez: a társadalom kiselejtezettjei. Így jött létre az első béke iskolája Rómában a Marconi híd és a lóversenypálya közelében lévő barakkok között. Egy idő után már többet lehetett hallani róluk, a karácsonyi ebédekről a Santa Maria in Trastevere-bazilikában, ahol Vincenzo Paglia érsek volt akkor a plébános, aki ma a Pápai Életvédő Akadémia elnöke. Számos más tevékenység kezdődött el az évek során: a hajléktalanok megsegítése, étkezők a szegényeknek, a békéért folytatott kezdeményezések, amelynek legszembetűnőbb gyümölcse kétségtelenül az 1992-es mozambiki békekötés. A tárgyalások egyik irányítója Matteo Zuppi volt, aki ma Bologna érseke.
 
Az ötvenedik születésnapot február 10-én délután a lateráni bazilikában ünneplik, ahol Pietro Parolin bíboros mutat be ünnepi szentmisét. Az ünnepségsorozat részét képezik különféle találkozók: al-Tajjebb főimámmal; Sirat francia rabbival; Kasper bíborossal, a Keresztények Egysége Pápai Tanácsa emeritus elnökével.
 
Az elnöki tisztet 2003 óta az idén 56 éves Marco Impagliazzo tölti be, aki docens a perugiai Külföldiek Egyetemén, modernkori történelmet oktat. Az In Terris portálnak nyilatkozott a születésnap kapcsán.
 
– Mi a legnagyobb öröm ebben az elmúlt ötven évben?
 
– Nem könnyű kérdés… Azt hiszem, az, hogy sok embernek segítettünk felfedezni az evangélium örömét.
 
– És a legnagyobb szomorúság?
 
– Hogy láttunk meghalni sokakat a Földközi-tengeren, a sivatagban. Nem a mi bűnünk, de mindig lehet még többet tenni.
 
– A pápák mindig jóakarattal álltak a közösséghez, az ellendrukkerek viszont azzal vádoltak benneteket, hogy hatalmat akartok az Egyházon belül. Mit válaszoltok erre?
 
– A hatalom az Egyházban nem tartozik a céljaink közé, soha nem is élvezett elsőbbséget. Amire mindig törekedtünk, az az, hogy mély egységben legyünk Róma püspökével, minden helyzetben és minden pápával, akiknek más és más személyes történetük volt, más és más egyéni utakat jártak be – de mindig teljes egységben voltunk velük. A keresztény élet forrásainál és az evangéliumnál találkoztunk egymással. Soha nem tekintettünk úgy az Egyházra, hogy „politikai” hatalmat kerestünk volna. Ha egységben vagyunk a pápával, az azért van, mert ugyanabból a forrásból táplálkozunk.
 
– Érvényes még a meghatározás, mely szerint a Trastevere negyed ENSZ-szervezete vagytok? Milyen kapcsolataitok vannak a szentszéki diplomáciával?
 
– Nagyon kedves meghatározás ez, kicsit olyan benyomást kelt, mintha valami házilag készült, informális, egyszerű dolog lenne, ugyanakkor igaz is abban az értelemben, hogy egyre több hely van, ahova elhívják a közösséget, hogy lépjen közbe, segítsen megőrizni vagy előmozdítani a békét, enyhülést hozni sok olyan helyzetben, ahol dúl az erőszak. Arra a nagy munkára gondolok, ami a béke iskoláiban zajlik főleg Közép-Amerikában és Afrikában, annak érdekében, hogy megmentsük a gyerekeket és a fiatalokat az erőszak sátáni hatalmától. A Szentszékkel nagyon jó kapcsolataink vannak ebben az értelemben, és amikor a Szentszéket érintő helyzetekről van szó, mindig adunk tájékoztatást. Fontos elmondani, hogy a keresztények szabadon tevékenykedhetnek a béke érdekében: ez minden keresztény ember hivatása kellene, hogy legyen. Azt is hangsúlyozni kell, hogy néhány nagyon ritka esettől eltekintve a Szentszék soha nem vont be minket közvetlenül a békéért végzett munkájába. Mindig úgy vettük magunkra a felelősséget mint keresztény emberek, nem hivatalos megbízást kaptunk rá.
 
– Elkerülhetetlenül politikai vetülete is van annak, hogy a közösség a békét keresi és szociális téren sokat tesz a legutolsókért. Mi az, ami napjainkban hiányzik a politikából?
 
– Nagy hiány, hogy nem néznek a valóság mélyére, nem figyelnek az emberek kérdéseire, főleg a legszegényebbekére nem. Ezen kívül pedig hiányzik a korunknak megfelelő nyelvezet, amelynek egységet kellene teremtenie. Ehelyett a politika nyelvezete sokszor elválaszt, növeli a félelmeket. Nem a társadalom szövetének összevarrásán dolgoznak, ahogy erre Bassetti bíboros is felhívta a figyelmet az olasz püspöki konferencia legutóbbi állandó ülésén.
 
– Olaszországban egy hónap múlva választások lesznek. A közösség szerepet vállal ebben? Mit vártok a parlamenttől a számotokra kedves témákban, mint a szegények, az egyedülálló idősek, a migránsok és a menekültek?
 
– Hatalmas érdeklődéssel állunk a választások előtt, figyelünk a programokra. A közösség nem politikai párt, nem sorakozik fel valaki mögött. Vannak emberek a közösségben, akik ezt az utat választották, részt vesznek a politikai vagy a helyhatósági választásokon. De ez szabad, egyéni döntés, hogy valaki részt vesz a politikai életben, és csak néhány emberről van szó abból a sok ezerből, aki a közösség tagja. Amit várunk, hogy a parlament tegyen például a „ius culturae” bevezetéséért, hogy az Olaszországban élő külföldiek gyerekeit integrálja a társadalmunkba; radikális döntéssel álljon az idősek mellé, hogy életük utolsó éveit méltóságban élhessék le, saját otthonaikban maradva; és különösen a nagyvárosokban számítunk arra, hogy hangsúlyosan előkerül a lakhatás problémája, mert nagyon sok ember él bizonytalan helyzetben.
 
– Milyen a közösség élete ötven évvel az alapítás után? A múltban valaki azzal vádolt benneteket, hogy a szentségek és a liturgia terén engedményeket tesztek?
 
– A közösség világi hívők társulata, amely teljes mértékben az Egyház útján jár, engedelmeskedve a pápának és a püspököknek, a II. vatikáni zsinat útmutatásai alapján. Sok szempontból iránymutató sokaknak, olyanoknak is, akik távol vannak az Egyháztól. Fontosnak tartjuk, hogy minden közösségünkben legyen esti imádság, és hogy istentiszteleti helyeink álljanak nyitva mindenki előtt, mindig. Azt hiszem, hogy miközben sok templom bezár, szép dolog, hogy amikor az emberek végeznek a munkával, találnak egy nyitva álló templomot, ahol imádkozhatnak.
 
– Az elsők között vagytok az ökumenikus és a vallásközi párbeszédben. Olaszországban elterjedt érzés a gyanakvás, vagy inkább az ellenségesség a muszlimokkal szemben, ami érthető is, látva a jól ismert történéseket nemzetközi szinten. Lehet ezen változtatni?
 
– Azt hiszem, hogy túl kell lépnünk a jelenségek észlelésén és el kell jutnunk a jelenségek mögötti valóság megismeréséig. A közvélemény-kutatásokból az derül ki, az olaszokra különösen jellemző, hogy nagy különbség van az egyes helyzetek észlelése és a valóságos helyzet mögött. Kevesen tudják, hány muszlim él Olaszországban, kevesen tudják, hogyan élnek. Sok az előítélet. Nyilvánvaló, hogy együtt élni összetett, bonyolult dolog. Nagyon örültem, hogy a pápa a menekültek világnapján mondott homíliájában beszélt az állampolgárok félelmeinek témájáról. Egy változó világgal szemben normális dolog, ha az ember fél. A kérdés az, hogy ne a félelmekhez ragaszkodjunk, hanem adjunk magyarázatokat és mutassunk utakat. A peremvidékeken a gyerekektől, a béke iskoláinak elterjedt hálózatából kiindulva elkötelezetten munkálkodunk azon, hogy a fiatalok úgy nőjenek fel, úgy gondolkodjanak, hogy mindannyian tudunk együtt élni, kirekesztés, bőrszín, vallás vagy más okból való megkülönböztetés nélkül. Azt is meg kell érteniük az olaszoknak, hogy nem szállták meg Olaszországot a muszlimok. Az idegenek jelenléte inkább okozott növekedést a keresztény, mint az iszlám közösségekben, és ez különösen igaz az ortodox közösségekre, amelyek megérdemelnék, hogy jobban odafigyeljünk rájuk. Sok olasz azt sem tudja, hogy a muszlim közösségekben, különösen nyugaton, csökken a születési ráta, követve ezzel a mi kultúránk jellemzőit, és ez azt is jelenti, nem igaz a mítosz az állítólagos iszlám megszállásról. Mindenesetre az együttélés kihívást jelent, olyan kihívást, amellyel nem szabad félelemmel szembenézni, hanem komoly integrációs politikát kell kidolgoznunk, kezdve a gyerekeken.

– Nemrég volt a holokauszt emléknapja. Látjátok jelét annak, újra visszatér az antiszemitizmus? Hogyan lehet szembeszállni vele?
 
– Sajnos igen. Olyan társadalomban élünk, ahol nem beszélünk komolyan az alapvető kérdésekről, ahol lazult a háló, amelyben mi még felnőttünk, gondolok itt a pártokra, szakszervezetekre, azokra a helyekre, amelyek egybegyűjtik az embereket (és ez nagy kérdés napjaink Egyháza számára is: mit jelent megnyitni a plébániákat, nem pedig azt várni, hogy az emberek maguktól bejöjjenek…). Ebben a világban sok fiatal elsodródik az internet, a közösségi hálók hatására, ahol sokszor értelmetlen eszmefuttatásokat, a rasszista és antiszemita gondolatokat követnek. A téma ma is nagyon aktuális: hiába múlt el nyolcvan év a faji törvények és 73 az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadítása óta, a feladat még mindig az, hogy olyan emlékezetet alakítsunk ki, amely segít, hogy éberen őrködjünk, amikor ezek a kérdések felmerülnek.
 
– Eltelt az első ötven év: melyik a legnagyobb álmotok, vágyatok a következő évekre?
 
– A legnagyobb álmunk, hogy növeljük a világban a békét. Ebben a világban, ahol darabokban vívják a harmadik világháborút, nagy vágy él az emberekben a béke iránt. A másik álom egy olyan társadalmat építeni, amelyben együtt tudunk élni a globalizált világban, félelmek nélkül.

 OLVASSON
• HÍR
Február 6 2018

Eugenio Bernardini valdens lelkész jókívánságai a közösség 50. évfordulója alkalmából: folytassuk közösen a békéért, az igazságért, a humanitárius folyosókért végzett munkánkat

IT | HU
Január 31 2018
RÓMA, OLASZORSZÁG

Modesta csodája

IT | ES | FR | CA | ID | HU
Január 25 2018

Küldetésünk: a barátság globalizációja (Global Friendship)

IT | EN | DE | FR | HU
Január 24 2018
RÓMA, OLASZORSZÁG

„Jézus Egyházának hatalma fegyvertelen erő, amely megállítja a gonoszt”

IT | FR | HU
Január 23 2018
BANGLADES

Iskola nyílt Jamtholi menekülttáborában 300 menekült rohingja gyermek számára

IT | EN | ES | DE | FR | PT | NL | RU | HU
minden hír
• RELEASE
Február 12 2019
Notizie Italia News

L'ottava arte: quella di includere. Artisti con disabilità ed esclusione ...

Február 11 2019
Vatican Insider

Riccardi: tra Italia e Vaticano c’è freddezza ma non rottura

Március 13 2018
RP ONLINE

Flucht, Abi, Studium

Február 28 2018
Domradio.de

"Wahrhaft ökumenische Bewegung"

Február 27 2018
Agenzia SIR

Corridoi umanitari: Impagliazzo (Comunità Sant’Egidio), “polemiche politiche finiranno ma il futuro è nell’integrazione”

Február 27 2018
Bayerischer Rundfunk

Interview mit Sant'Egidio Mitgründer Andrea Riccardi

minden sajtóközlemények
• ESEMÉNYEK
Június 19 2013 | BUDAPEST, MAGYARORSZÁG

Ökumenikus imaóra

November 5 2012 | BUDAPEST, MAGYARORSZÁG

Keresztények és zsidók köszöntik a 90 éves Schweitzer József főrabbit, akivel a közösség lassan 20 éves barátságot ápol.

Április 15 2011

Budapest (Magyarország): Ökumenikus imaóra azok emlékére, akik napjainkban az evangéliumért áldozták életüket - 2011. április 15., péntek este 7 óra - Jézus Szíve templom, VIII. kerület, Mária utca 25.

Február 16 2011

Budapest (Magyarország) - Egy hónappal a West Balkan tragédia után: EMLÉKEZÉS A FIATALOKRA - Belvárosi Szent Mihály templom (Váci utca 47.) - 18.00 óra

Február 13 2011

Budapest (Magyarország): A Sant'Egidio közösség eukarisztikus liturgiában ad hálát az alapítása óta eltelt 43 évért. Helyszín és időpont: Szent Mihály templom (Angolkisasszonyok), Budapest V., Váci utca 47., 16 órai kezdettel

Január 22 2010

"Cigányok: hazátlan európaiak" - péntek 16.00, Magyar Tudományos Akadémia Budavári Díszterme, Budapest I., Országház u. 28.

MINDEN ÜLÉSEI IMÁDSÁG A BÉKÉÉRT
• NO HALÁLBÜNTETÉS
Október 10 2017

On 15th World Day Against the Death Penalty let us visit the poorest convicts in Africa

Október 7 2015
EGYESÜLT ÁLLAMOK

The World Coalition Against the Death Penalty - XIII world day against the death penalty

Október 5 2015
EFE

Fallece un preso japonés tras pasar 43 años en el corredor de la muerte

Szeptember 24 2015

Pope Francis calls on Congress to end the death penalty. "Every life is sacred", he said

Március 12 2015
AFP

Arabie: trois hommes dont un Saoudien exécutés pour trafic de drogue

Március 12 2015
Associated Press

Death penalty: a look at how some US states handle execution drug shortage

Március 9 2015
Reuters

Australia to restate opposition to death penalty as executions loom in Indonesia

Március 9 2015
AFP

Le Pakistan repousse de facto l'exécution du meurtrier d'un critique de la loi sur le blasphème

Március 9 2015
AFP

Peine de mort en Indonésie: la justice va étudier un appel des deux trafiquants australiens

Február 28 2015
EGYESÜLT ÁLLAMOK

13 Ways Of Looking At The Death Penalty

Február 15 2015

Archbishop Chaput applauds Penn. governor for halt to death penalty

December 11 2014
MADAGASZKÁR

C’est désormais officiel: Madagascar vient d’abolir la peine de mort!

nem megy a halálbüntetés
• DOKUMENTUMOK
Comunità di Sant'Egidio

KIÁLTVÁNY - Auschwitz-Birkenau-i zarándoklat

ZÁRÓNYILATKOZAT

Levél fővárosi képviselőknek

Final appeal of European Youth for a world without violence (Magyar)

Daniela Pompei

Aram I

az összes dokumentum
• KÖNYVEK

Együttélés





Európa Könyvkiadó

Isten Szava Minden Napra





KAIROSZ KÖNYVKIADÓ
minden könyv

VIDEO FOTÓK
At the Roots of Terrorism
Opening Ceremony - Munster 2017
1:53:51
Tirana 2015 - Panel 20: Peace is always possible

57 látogatások

191 látogatások

181 látogatások

178 látogatások

166 látogatások
a kapcsolódó média