Mára a területi, a szociális és az etnikai hátrányok oly mértékben halmozódtak, hogy azok az eddigi módszerekkel nem kezelhetők - mondta Ladányi János. Szerinte a jelenlegi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, lakás-, iskola- és településrendszerrel, valamint szociálpolitikával esélye sincs a felzárkózásnak.
Mint mondta, az önkormányzati rendszer igyekszik megszabadulni a legszegényebbektől. A jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszerrel, amely szerinte „a romák esetében intézményesített politikai gettó”, nincs értelme romák integrációjáról beszélni.
A magyarországi település- és iskolarendszer Európában az egyik legszegregáltabb, itthon nagyon alacsony a bérlakások száma - sorolta a problémákat Ladányi János, aki szerint súlyos gondot jelent a magyar társadalomszerkezet is, amelyben egyre mélyül a szakadék a szegények és a nem szegények között.
Ilyen súlyú társadalmi problémák, ha megoldódtak a világban, akkor csak oly módon, hogy a különböző politikai erők között valamifajta megegyezés létrejött - hangsúlyozta a szociológus. Egyebek mellett meg kellene egyezni abban, hogy ez nem roma probléma, nem lehet pártpolitika kérdése, és nem lehet kampánytéma - fűzte hozzá.
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke vitatkozva Ladányi kijelentésével, hangsúlyozta a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer „különösen jó dolog”. Egyetlen ilyen kifinomult képviseleti rendszer nincs máshol Európában - szögezte le, majd hozzátette: sok hibája van a rendszernek, de lehet javítani rajta.
Mohácsi Viktória, a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány igazgatója, volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: „nekünk, romáknak és nem romáknak ebben az országban, meg a világon mindenütt együtt kell élnünk!”
A konferenciát a Sant Egidio közösség szervezte, amely 1968-ban jött létre Rómában. A főként világiakból álló katolikus szervezet hetvenegy országban van jelen.
|